ÖSSZEFOGLALÁS:
Célkitűzés: Szakirodalmi áttekintés és saját tapasztalatok alapján rendszerbe foglalni azokat a leggyakoribb betegségeket és módszereket, amelyek a laterális orrfal különböző mértékű endoszkópos reszekcióját teszik szükségessé.
Beteganyag és módszer: Az elmúlt öt évben kezelt 23, szelektált beteg adatainak retrospektív elemzése. A betegcsoport heterogenitása miatt nem az egyes kórformák kezelési stratégiáját, hanem a műtéttechnika részleteit analizáltuk.
Eredmények: A laterális orrfal különböző mértékű reszekciójával járó endoszkópos műtétet a szelektált beteganyagban leggyakrabban invertált sinonasalis papilloma (ISP, n=9), juvenilis nasopharyngealis angiofibroma (JNA, n=6), illetve jó- és rosszindulatú lágyrészdaganatok válogatott eseteiben (n=8) végeztünk. A transnasalis endoszkópos parciális maxillectomia (TEPM) és annak altípusai – az alapbetegség stádiumbeosztását is figyelembe véve – jól alkalmazhatók a laterális orrfal reszekciós műtétei során.
Következtetés: A TEPM nomenklatúra hazai bevezetését és egységes használatát javasoljuk. Az arcüreg anterolaterális és elülső szegmenseinek kezelésére a 3. és 4. típus alkalmazása jön szóba. Az orrüreg elülső részét is involváló daganatoknál – JNA kivételével – első lépésben tumor-debulking indokolt. Ettől eltérő esetben orrfenéki vagy laterális orrfali lebenyképzés célszerű. A JNA és ISP kezelése speciális stratégiákat kíván. A tumorreszekciós határok több pontjáról jól azonosítható, rajzos ábrákkal illusztrált szövettani anyagvétel (mapping) javasolt.
SUMMARY
Analysis of the experiences obtained with extended endonasal endoscopic resection of the lateral nasal wall.
Aim of the study: Stratification of the diseases and techniques with literature review and own experiences, in which resection of the lateral nasal wall to different extent was necessary during endoscopic sinus surgery.
Material and methods: Retrospective analysis of 23 selected patients of the last five years. Surgical details rather than treatment strategies of the different diseases were evaluated due to the heterogenity of the patient group.
Results: The most frequent findings, where endoscopic resection of the lateral nasal wall to some extent was indicated were as follows: inverted sinonasal papilloma (ISP, n=9), juvenile nasopharyngeal angiofibroma (JNA, n=6) and selected benign and malignant soft tissue tumors (n=8). The different extensions of transnasal endoscopic partial maxillectomy (TEPM) – with respect of the disease classifications – have been successfully applied in all cases, where the lateral nasal wall had to be addressed.
Conclusions: Application of TEPM classification in Hungary is recommended. The anterolateral and facial segments of the antral sinus could be readily accessed with type TEPM 3-4. With the exception of JNA, tumor-debulking first seems to be a good option when the anterior nasal cavity is obstructed with tumor tissue. If the nasal cavity and middle meatus seems to be accessible, the operation may start with mucosal flap elevation of the anterior lateral nasal wall or in the inferior meatus. JNA and ISP cases require special surgical treatment strategies. In order to get useful histological results of the tumor resection margins (biopsy mapping) sufficient amount of biopsies – illustrated in an anatomical drawing – should be taken.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés