ÖSSZEFOGLALÁS:
Az népesség elöregedése miatt növekszik az idős fej-nyakrákos betegek száma. Az idősebb betegeknél gyakoribbak és súlyosabbak a kísérőbetegségek, rövidebb a várható élettartam, és ezek a betegek eltérő prioritásokkal rendelkeznek. Mindez bonyolultabb döntéshozatali folyamathoz vezet a terápia tervezésénél. Mindezeken túl a kezelés eredményét nehezebb előre jelezni az idős betegek esetében. Másrészt a fiatalabb fej-nyaki tumoros betegek között bizonyítottan több a különböző geriátriai szindrómában szenvedők aránya. A publikált, többnyire retrospektív tanulmányok ellentmondó eredményeket mutatnak a kezelés eredményét befolyásoló különböző prognosztikai tényezők tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy az életkor nem kontraindikálja az intenzív kezelést. A biológiai életkor meghatározása ugyanakkor kihívás marad. Egy átfogó geriátriai vizsgálat (comprehensive geriatric assessment – CGA) segítségével lehet kizárólag a biológiai életkort a legmegfelelőbben meghatározni. A CGA a betegek egészségi állapotát széleskörűen vizsgálja, beleértve a táplálkozási státuszt, a szociális helyzetet, a fizikai teljesítményt és a funkcionális, kognitív és pszichológiai állapotot. A teljes CGA különösen időigényes, a klinikumban nehezen kivitelezhető, ezért a gyakorlatban az idősebb betegpopulációnak csak korlátozott része részesül benne. Másrészt nem minden beteg esetében van szükség ilyen széles körű kivizsgálásra. Abból a célból, hogy a kivizsgálásra szoruló betegeket azonosíthassuk, új szűrőeszközöket fejlesztettek ki, amelyek a betegek esendőségének (frailty) meghatározására alkalmasak. Azonban ezeknek az eszközöknek a prediktív értéke továbbra is kiábrándító. További intenzív kutatásra van szükség ahhoz, hogy hatékonyabb vizsgálati (szűrő-) eszközöket fejlesszünk ki az idős és esendő fej-nyakrákos betegek számára. Ezzel a jövőben személyre szabottabb terápiás terv állítható fel, amellyel csökkenthető a szövődmények kialakulása és az életminőség romlása. Jelen áttekintő tanulmány az irodalomban ismert tényeket foglalja össze az idős/esendő fej-nyakrákos betegek kezeléséről.
Decision making in elderly and frail head and neck cancer patients.
SUMMARY
Due to the aging of the population, the number of elderly head and neck cancer patients is increasing. Elderly patients have more co-morbidities shorter life expectancy and have other priorities. Therefore, the choice of treatment is more complex. Moreover, treatment outcome is more difficult to predict in the elderly population. On the other hand, in younger head and neck cancer patients, geriatric syndromes are more common. The published, mostly retrospective studies show conflicting results regarding predictors of different outcomes in elderly head and neck cancer patients. In general, it is concluded that age alone is not a contraindication for intensive treatment. However, determining the biological age is challenging. It is only can be attempted to be approached by the Comprehensive Geriatric Assessment (CGA). CGA is defined as extensive evaluation of health status of elderly patients with respect to the nutritional status, social support, physical performance, and the functional, cognitive and psychological state. A full CGA is very time consuming; therefore, only limited proportion of the elderly population undergo it. Otherwise, not all patients benefit from it. For this reason, several screening tools are developed for determining the frailty of elderly patients. However, the predictive value of these tools remains disappointing. More extensive research is needed in order to develop a more effective (screening) tool for the frail head and neck cancer patients. With such instrument(s) more individualized treatment plan can be set, and the adverse event rate and decrease of the quality of life could be reduced. This review article summarizes the known facts from the literature regarding elderly / frail head and neck cancer patients.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés