ÖSSZEFOGLALÁS
A szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy vajon a gyermekkori krónikus mesotympanalis otitis miatt végzett tympanoplasticák rövid és hosszú távú eredményeiben van-e különbség a „nem hasadékos" (NoCleft) és a „hasadékos” (Cleft) betegek között. Az első szerző (K. G.) 22 évnyi gyermekkori tympano- plasticai anyagát dolgozták fel ebből a szempontból, a harmadik szerző (PJ.) által kifejlesztett program segítségével. A „nem hasadékos” csoport I 19 betegének 144 fülén végzett 159 tympano- plastica eredményeit vetik össze a „hasadékos” csoport 21 betegének 27 fülén végzett 31 tympanoplastica eredményeivel. A betegek átlagéletkora ilyen sorrendben 10,8 illetve 10,7 év Legfontosabb indikátornak a posztoperatív csont-lég rés (air-bone gap, ABG) alakulását tartják. A „NoCleff/.CIeft” csoportokban statisztikailag összevetik a preoperatív ABG-t: 28,76/28,94 dB (p=0,468), a posztoperatív legjobb ABG-t: 12,78/10,04 dB (p=0,096), a posztoperatív legutolsó ABG-t: 15,59/13,19 dB (p=0,192), a végső hallásnyereség mértékét: 13,17/15,75 dB (p=0,253), valamint a posztoperatív szakban az évek múlásával járó ABG-romlás mértékét: 2,81/3,15 dB (p=0,376). Nem találtak szignifikáns eltérést a két csoport eredményei között. Ugyanezen paramétereket külön is megvizsgálták az intakt hallócsont-láncolat és columellisatio mellett végzett tympanoplasticák esetében. Nem rosszabbak itt sem a hasadékosok eredményei. Mindkét csoportban 3 évnél hosszabb a betegek átlagos kontroli- ideje. A graft megmaradás 100%-os, a reperforáció aránya mindkét csoportban 3,5%. Anyagukban a hasadékosok esetében grommet behelyezésére nagyobb esély van, mint a nem hasa- dékosoknál Dolgozatuk eredeti kérdésére, anyaguk retrospektív elemzése alapján úgy válaszolnak, hogy a hasadékos gyermekek tympanoplasticáinak várható eredményei mesotympanalis folyamatok esetében nem különböznek szignifikánsan a nem hasadékos betegek várható eredményeitől, tehát ugyanolyan indikáció alapján javasolható tympanoplastica. Fontosnak tartják a hasadékos betegek „Cleft Palate Team” keretei között való kezelését, valamint vulnerábilis fülkürt-működésük miatt, életük végéig tartó fülészeti gondozásukat.
Tympanoplasty in children with cleft palate. A 22-year experience
SUMMARY
The authors seek to answer the question of whether there is a difference in short and long term outcomes in children with and without cleft palate who have undergone tympanoplasty for chronic mesotympanic otitis. In this respect they retrospectively analyzed their pediatric tympanoplasty cases operated on by the first author (G.K.) over the last 22 years, with the help of the software developed by the third author (J.R). The results of the „NoCleft” cohort (I 19 patients, 144 ears, 159 tympanoplasties), were compared to the results of the „Cleft” cohort (21 patients, 27 ears, 31 tympanoplasties). The average age of the patients in each group was 10.8 years and 10.7 years, respectively. The authors considered the postoperative air-bone gap (ABG) as the most important measureable indicator after tympanoplasty. The pre-operative ABG: 28.76/28.94 dB (p=0.468), post-operative best ABG: 12.78/10.04 dB (p=0.096), last post-operative ABG: 15.59/13.19 dB (p=0.192), the final hearing gain: 13.17/15.75 dB (p=0.253), and decline in hearing associated with ageing in the post-operative period 2.8I/3.I5 dB (p=0.376) has been statistically compared in NoCleft/Cleft cohorts. No significant difference was found between the two cohorts in any of the above categories. These same parameters were compared separately in tympanoplasties performed in cases with intact ossicular chain and in those with columellisation. The results of the Cleft group were not worse in this respect, either. The average follow-up period in each cohort was over 3 years. The graft taking rate was 100%, reperforation occurred in 3.5% in both groups. In the patients studied, the likelihood of grommet insertion was higher in the „Cleft” cohort. Based on this comparative study, the authors concluded that - as far as mesotympanic cases are concerned - tympanoplasty success rates in cleft palate patients were not different from those in no cleft patients. Therefore, the indications for tympanoplasty in children with cleft palate should be the same as in other children. Additionally, the authors’ view is that cleft palate patients are to be cared for by a „Cleft Palate Team”, and that such patients should remain under the life-long care of a specialized otolaryngologist, because of their vulnerable Eustachian tube function.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés