ÖSSZEFOGLALÁS
A makacs, visszatérő hátsó orrvérzések ellátása napjainkban is sok esetben jelent komoly kihívást. A hagyományos módszerek, mint például a Bellocq-tamponálás, a ballonkatéteres tamponálás rendkívül megterhelőek a betegek számára és sok esetben nem hoznak kellő eredményt. Ilyen esetekben az arteria sphenopalatina endoszkópos ligaturája vagy koagulációja végezhető, kiváltva a magasabb morbiditással és sok esetben komoly szövődményekkel járó arteria maxillaris interna (esetleg az arteria carotis externa) ligatúráját. Intézményünkben 2010. január és 2013. február között 24 esetben végeztük a fenti beavatkozást. Minden betegnek tam- ponálással uralhatatlan hátsó orrvérzése volt. Tizenkilenc esetben volt eredményes a műtét, 2 betegnél második műtétre volt szükség, 3 esetben volt szükség szelektív embolízá- cióra más intézetben. A szerzők ismertetik az arteria sphenopalatina endoszkópos anatómiáját, a műtét technikáját és számba veszik az esetleges sikertelenség szóba jövő okait, különös tekintettel az anatómiai variációkra, mint a foramen sphenopalatinum atípusos lokalizációja, járulékos foramen vagy érelágazódások jelenléte. Bemutatják az antikoaguláns terápiában részesülő orrvérzéses betegek számára általuk javasolt terápiás algoritmust.
Endoscopic management of the sphenopalatine artery for refractory posterior epistaxis - Technique, pitfalls, anatomical variations
SUMMARY
Persistent posterior epistaxis could still remain a challenging problem. The conventional methods, such as the use of Bellocq tampon or balloon catheters are extremely stressful for the patients and often have poor results.
In such cases, endoscopic ligation or coagulation of the sphenopalatine artery can be carried out, replacing a higher morbidity and complications often associated with ligation of both the internal maxillary artery and the external carotid artery. Between January 2010 and February 2013, 24 sphenopalatine artery ligations were performed in our institution. All patients had posterior nasal bleeding which were uncontrollable with conventional tamponade. Nineteen surgeries were successful, revision interventions were necessary only in 2 patients and 3 patients required selective embolisation performed at other department. The authors describe the endoscopic anatomy of the sphenopalatine artery, the surgical steps of the procedure, and take into account the possible causes of failures, particularly from the point of view of the anatomical variations, such as atypical localization of the sphenopalatine foramen or presence of accessory foramens or abnormal branches of the vessel. They also present an algorythm of anticoagulant therapy recommended for epistaxis patient.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés