ÖSSZEFOGLALÁS:
Számos kutatásról olvashatunk a nemzetközi szakirodalomban az organikus és a funkcionális diszfóniával kapcsolatosan, amelyek azt elemezték, hogy a) milyen akusztikai és/vagy percep- ciós beszédjellemzőkkel írható le a beszédterápia hatékonysága, b) melyik terápiatípus milyen mértékben segíti a beteg beszédgyógyulását, c) milyen különbségek jellemezik az egyes disz- fóniatípusokban elérhető hatékonyságot. A jelen kutatásban 15 (funkcionális, illetve organikus) diszfóniás nőbeteg terápiáját követtük nyomon. A terápia hagyományos beszédgyakorlatokból állt, tapasztalt beszédterapeuta végezte, heti egy alkalommal. Dokumentáltuk a betegek adatait (életkor, foglalkozás, kórtörténet, beszédszokások) és más lehetséges befolyásoló tényezőket. Hangfelvételeket készítettünk az egyes beszédtréningek alkalmával a hangterápia előtt és után. A felvételeken akusztikai méréseket végeztünk a Praat programmal. Vizsgáltuk a harmo- nicitás-zaj viszonyt, a jitter és a shimmer értékeit, valamint az átlagos alaphangmagasságot. Szubjektív módszerrel is minősítettük az első terápia előtt és a negyedik terápia után rögzített hangfelvételeket. Statisztikai elemzéseket (t-próba, MANÓVÁ) végeztünk az SPSS program segítségével. Az eredmények igazolták a hangminőség pozitív változását. Szignifikáns javulást mutattunk ki a zönge periodicitásának tekintetében, ugyanakkor az egymást követő terápiás alkalmak között olykor visszaesést is tapasztaltunk. A kezdeti terápia hatékonysága nagymértékben beszélőfüggőnek bizonyult.
Voice quality change in patients with dysphonia during the preliminary speech therapy
SUMMARY:
Several investigations can be read in the international literature on organic and nonorganic dysphonia in order to define a) which particular voice parameters and/or perceptual evaluation techniques can be used to describe the effect of therapy; b) which (kinds of) therapy are the most effective, and to what extent therapy can improve the patients' speech production; and c) the differences in voice improvements among patients with different types of dysphonia. In the present research 15 female patients with organic and functional dysphonia participated. They received the usual exercises conducted by an experienced speech therapist once a week. Subject profiles (their age, profession, case history, speaking habits), the therapy procedure (number of therapy sessions, time intervals between the particular sessions), and other related influencing factors were documented. The same sentences were pronounced by each patient and digitally recorded before and after each therapy session. Acoustic analysis of the recorded sentences was carried out using Praat. Harmonics-to-noise ratio, jitter, shimmer, and mean fundamental frequency were measured. Subjective method was also used for the qualification of the voice recorded before the first and after the fourth therapy session. Several types of statistical analysis (t-test, MANOVA) were carried out using SPSS. The data supported that the speakers' speech was devebped by each therapy sessions, and the analyzed four therapy sessions per speaker resulted in significant periodicity increase; howevei; between two sessions recurrence also appeared. The efficacy of the preliminary therapy proved to be highly speaker-dependent.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés