Összefoglalás:
A szerzők bemutatják a Heim Pál Gyermekkórházban az elmúlt két évben obstruktiv alvási ap- noe szindróma (OSAS) kivizsgálása miatt végzett alvás alatti endoszkópos vizsgálatokkal (sleep endoscopia) szerzett tapasztalataikat. 213 obstruktiv alvási apnoe szindrómában szenvedő betegből 21 esetben volt szükség kiegészítő vizsgálatra. Minden beteg átesett egy részletes anam- nézis felvételen, a fizikális vizsgálat részeként laryngofibe- roszkópián, majd éjszakai 8 órás poliszomnográfiás vizsgálaton. Azokban az OSAS esetekben, ahol a tonsilloadenoto- mia sikertelen volt, vagy ahol a tonsilla mérete nem haladta meg a G2+ stádiumot, alvás alatti endoszkópos vizsgálatot végeztek. Ennek során nyálkahártya depléció és midazolam premedikáció után inhalációs anesztéziában történt a vizsgálat Olympus laryngofiberoszkóppal, és fotó, illetve videofelvétellel. A 21 sleep endoscopiára került beteg közül 15 volt fiú és 6 lány. Súlyos OSAS: 6, középsúlyos: 7, enyhe: 8. 4 alkalommal a garatfal teljes összeesését találták, e betegek kezelése CPAP/BIPAP lélegeztetés volt. 6 esetben találtak laryngomaláciát, ebből 1 esetben került sor arye- piglottoplasztikára, 1 esetben a nyelv hátraesése volt az ok, ezen esetben orális applikátort ajánlottak a betegnek, 10 esetben az ok a tonsilla részleges hipertrófiája volt. Bár a tonsilla felső és középső harmada normális nagyságúnak bizonyult, és a szájba való betekintéskor nem láttak megnagyobbodást, fekve az alsó pólusok összeértek. Ezen esetekben tonsillectomia oldotta meg a betegséget. Tapasztalataik alapján a szerzők megállapítják, hogy a sleep endoscopia korrekt képet ad az elzáródás helyéről, valamint az elzáródás mértékét is meg lehet ítélni. A poliszomnográfiás lelettel együtt értékelve pontos terápiás tervet lehet felállítani, mely segít a műtéttel nem megoldható esetek elkülönítésében, a CPAP/BIPAP terápia hatékonyságának megítélésében.
Summary:
Authors summarize experiences gained in the last 2 years with sleep endoscopy in children examined for obstructive sleep apnea syndrome (OSAS). From the total of 213 patient 21 children had been checked by sleep endoscopy. This method was introduced in children in whom adenotonsillectomy was unsuccessful or the size of the tonsils did not exceed stadium G2+ and suffered from OSAS. All patients underwent a detailed patient’s history questionnaire procedure, physical examination including laryngofiberoscopy, and thereafter a whole night lasting polysomnography.
Sleep endoscopy was performed by an Olympus laryngofi- beroscop after midazolam premedication and mucosa depletion, with digital photo and video documentation. From the total of 21 sleep endoscopy patient 15 were boys and 6 were girls. Grade III (serious) OSAS was diagnosed in 6, grade II in 7 and mild in 8 patients. In 4 cases a complete collapse of the pharyngeal wall was observed during breathing. The treatment in those cases was CPAP /BIPAP therapy. Laryngomalatia was detected in 6 children ( 1 needed a supraglottoplasty), one tongue retraction was observed in which an oral applicator was the solution. In 10 cases the cause of OSAS was the hypertrophy of the basal pole of the tonsils. A conventional oral examination did not reveal this alteration, but could be detected by sleep endoscopy. After a total tonsillectomy these patients could be cured.
In conclusion, sleep endoscopy gave correct data on the location of obstruction in children with OSAS. Together with the „gold standard” diagnostic method (polysomnography), sleep endoscopy has helped to make a correct diagnosis and therapeutic plan, especially in cases with no visible hypertrophy of the tonsils.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés