Összefoglalás:
Az első szerző 1965 óta alkalmaz autogén corticalis csontcolumellát stapedectomia után az eltávolított stapes pótlására. 271, ezen technikával operált betegei közül 21 esetben sikerült 20, vagy annál hosszabb követési idővel (20-35, átlag 26,8 év) audiogramot nyerni, ami a betegek 7,7%-ának felel meg.
20 betegünk esetében a műtét sikeres, egy betegünk esetében hosszú távon sikertelennek minősíthető.
A betegek audiológiai adatait (mint a 0,5, 1, 2 és 3kHz-en mért értékek átlagait) részletesen közöljük.
Műtét előtti értékek átlagai: légvezetés 58,27, csontvezetés 24,46, csont-lég rés 33,81 dB.
A legjobb eredményeket a műtét után 1-8 évvel, átlagban 1,57 évvel nyertük.
Műtét utáni legjobb értékek átlagai: légvezetés 19,07, csontvezetés 14,10, csont-lég rés 4,97 dB.
Az utolsó vizsgálatok a műtét után minimum 20 évvel (20-35 évvel, átlag 26,8 évvel) történtek.
Az utolsó értékek átlagai: légvezetés 45,77, csontvezetés 38,45, csont-lég rés 7,32 dB.
A legjobb értékekhez viszonyítva a csont-lég rés 2,35 dB-t, míg a csontvezetés 24,35 dB-t romlott, vagyis a halláscsökkenés túlnyomóan a belső fül teljesítményének romlásával magyarázható és nem a létrehozott vezető rendszer hibájával.
A romlás üteme anyagunkban 0,3-1,6, átlagban 0,93 dB/év. Az irodalmi adatok tükrében úgy tűnik, hogy ez a technikától független probléma és a romlás üteme a kor haladtával fokozódik.
Adataink arra utalnak, hogy az autogén corticalis columella képes ugyanolyan jó és tartós hangvezetést biztosítani, mint az alloplasticus technikák. A leírt technika előnye, hogy mentes az incus-prothesis kapcsolatból adódó hibalehetőségektől.
SUMMARY:
The first author has been using an autogenous cortical bone columella for replacing the stapes removed during stapedectomy since 1965.
20 years or longer follow-up results could be presented in 271 patients operated on with this method.
Actually, the audiograms of 21 patients (7.7 % of the possible candidates) were available 20-35 (average 26.8) years postoperatively.
The operation can be regarded as successful in 20, unsuccessful in one patient on the long run.
The audiological data are presented individually as an average of the values obtained at 0.5, 1, 2, and 3 kHz. The averaged data (n=21):
Preoperative air conduction 58.27 bone conduction 24.46, air-bone gap 33.81 dB. Postoperative best air cond. 19.07, bone conduction 14-10, air-bone gap 4.97 dB. Postoperative recent air cond. 45.77, bone conduction 38.45, air-bone gap 7.32 dB.
The best values were measured 1-8, (average 1.57) years postoperatively.
In relation to the postoperative best value, the recent value of the air-bone gap deteriorated by 2.35 dB, that of the bone conduction by 24.35 dB. The small air-bone gap indicates that the deterioration of the hearing is mainly caused by the deterioration of the function of the inner ear and not by that of the conductive apparatus.
The progression of the deterioration differs individually (0.3-1.6, average 0.93 dB/ year) and is accelerated with the age. This finding seems to be a problem independent from the operative techniques.
The data show that the autogenous bone columella insures the same good and lasting results than the alloplas- tic solutions; moreover, there is no problem with the incus -prosthesis connection.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés