ÖSSZEFOGLALÁS:
Bevezetés: A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőtt populáció 1-4%-át érintő, jelentős életminőség romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eosinophil sejtes beszürődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott — nem IgE típusú klasszikus allergiás - immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolipektómiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin В orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát is. Beteganyag-módszerek: A feltételezés igazolására intézetünkben 33 beteg bevonásával prospektiv, randomizált, placebo kontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztünk. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005 november 1 -je és 2006 október 1 -je között orrpoliposissal endoszkópos műtétre kerülő betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin В tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrspray-t. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund-Mackay féle CT pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztünk. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14-0 for Windows program segítségével értékeltük. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT pontértékei egy év elteltével jelentős szórást mutattak, javulás jelei nélkül. А В csoportban a CT pontértékek enyhe javulást mutattak, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p=0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőség-teszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, azonban a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva egyik betegcsoport javára sem találtunk szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az Amphotericin В csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolipózis miatt operált betegeknek az amphotericin В orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az Amphotericin В csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.
SUMMARY
Chronic rhinosinusitis affects 1-4% of the adult population. The aetiology of this multifactorial, chronic disease, which leads to a significant impairment of the quality of life, often accompanied by nasal polyposis, is not fully understood. In the past decade it was presumed that the disease, which causes characteristic eosinophilic infiltration of the nasal mucosa, is triggered by an enhanced (but not classical allergic IgE type) immune response. If this supposition is correct, then it appears obvious that the administration of amphotericin В nasal spray in adequate concentration following endoscopic polypectomy should be advantageous for these patients, and might even reduce the number of recurrent cases. To check on this assumption, we conducted a prospective randomized placebo-controlled trial involving 33 patients, 30 of whom remained in the study throughout. Patients with nasal polyposis were operated on with an endoscopic technique between 1 November 2005 and 1 October 2006; one group of them (group A, 14 randomly selected patients) were treated with a nasal spray containing 5 mg/ml amphotericin B, while the placebo group (group B, 16 randomly selected patients) received a nasal spray lacking amphotericin B. We evaluated our results with the aid of a modified Lund-Mackay CT score, the SNAQ-11 test (which evaluates changes in the symptoms), the life-quality test and endoscopy. The SPSS 14.0 for Windows program was utilized to process the data of examinations performed preoperatively and one year postoperatively.The C T scores of the group A patients one year after the operation exhibited wide scattering w ithout signs of recovery. The C T scores of the group В patients indicated a slight improvement, though this did not prove significant relative to group A. Both the SNAQ-11 test and the lifequality test revealed a significant im provem ent in each group, but the degrees of change in these tests did not significantly differ between the two groups of patients. The endoscopic findings indicated a slight im provem ent to the advantage of the am photericin В-treated group 12 months after the operation. These results lead to the conclusion th at the adm inistration of am photericin В nasal spray to patients operated on for nasal polyposis does not give rise to a significant alteration in either C T scores, clinical symptoms, or quality of life. T he more favourable clinical aspects observed in the am photericin В-treated group during the endoscopic follow-up did not correspond with am photericin an improvem ent in the symptoms. In connections with the conclusions drown from this study the authors discuss the available data on the fungal theory. They critically analyse the contradictory observations of 7 recent clinical studies.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés