ÖSSZEFOGLALÁS:
A tonsillectomiát követő legsúlyosabb komplikáció az utóvérzés. Primer post-tonsillectomiás vérzésről akkor beszélünk, ha az a műtétet követő 24 órán belül fordul elő. A primer vérzések oka a műtéti sebben lévő nagyobb, nem megfelelően ellátott artériák vérzése. Szekunder post-tonsillectomiás vérzésről akkor beszélünk, ha a komplikáció az 1-10. posztoperatív napok egyikén, legnagyobb gyakorisággal az 5-8. napokban jelentkezik. A vérzés hátterében ilyenkor infekció, étel által okozott trauma, vagy a sebet borító fibrinréteg idő előtti leválása állhat. A szekunder vérzések további rizikófaktorait illetően az irodalom rendkívül ellentmondásos. A rejtett koagulopathiák oki szerepét illetően vannak hívei, de ugyanakkor ellenzői is a műtét előtti általános haematológiai szűrésnek. Vizsgálataink során a 2002 és 2004 között a PTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájára utóvérzés miatt felvett 115 beteg közül 107 esetben (59 nő, 48 férfi, átlagéletkor 29± 10,9 év) kezdeményeztünk utánvizsgálatot a trombocitaszám, a vérzési idő, a trombin idő (TI), az aktivált parciális tromboplastin idő (aPTI) és protrombin/INR ráta és a fibrinogén szint meghatározásával. Az utánvizsgálaton végül 58 (54%) beteg vett részt, közülük 28 esetben (49%) észleltünk kóros értékeket. A kóros értékeket mutatók számára javasolt izolált faktor-meghatározáson 19 beteg (68%) vett részt, végül 2 betegben (9%) igazoltunk korábban nem ismeretes rejtett koagulopathiát (egy esetben izolált VII faktorszint csökkenést, egy eseten kombinált VII és XII faktorszint csökkenést). Meglepő, hogy 3 nőbetegben trombózisra hajlamosító IX faktor túlműködést diagnosztizáltunk. Ok valamennyien anticoncipienst szedtek a műtétet megelőzően, közülük ketten dohányoztak. Vizsgálatainkból számos gyakorlati következtetés vonható le: 1. a mindenkire kiterjedő szűrés nem tűnik költséghatékonynak; 2. elsősorban gyermekkorban és pozitív családi anamnézis esetében, valamint pozitív fizikális vizsgálat és gyanút keltő preoperatív anamnestikus adatok (ismételt orrvérzések!) ismeretében a koagulopáthia oka lehet az utóvérzésnek; 3. a koagulopáthia az esetek nagy részében öröklődő betegség, ezért egy beteg diagnosztizálása segíthet a családtagok vérzékenységének felderítésében is; 4. a szekunder utóvérzések döntő többsége bipoláris olló és bipoláris csipesz használata mellett fordult elő; 5. ugyancsak fontos tanulság számunkra, hogy a vérzési idő korrekt vizsgálatára csakis az Ivy módszer a megbízható technika, az ujjbegy megbökését követő vizsgálat eredménye értékelhetetlen, megbízhatatlan és félrevezető.
SUMMARY
The most serious complication of tonsillectomy is haemorrhage. Primary post-tonsillectomy bleeding occurs during the first 24 hours following the procedure as a consequence of inadequate suturing/ligation of the feeding arteries. Secondary post-tonsillectomy bleeding occurs most frequently between the 5-8. postoperative days. In the background of this complication the most typical reasons are: infection, trauma caused by early intake of solid food, early detachment of the fibrin layer covering the tonsillar bed. The role of several other risk factors has intesively been examined in the background of secondary post-tonsillectomy bleedings, however, their real role is rather confusing. The role of universal preoperative haematological screening in order to detect hidden coagulopathies is also controversial. In this study we examined the frequency of hidden coagulopathies amongst the 115 patients who were admitted to the Department of Otorhinolaryngology, Head and Neck Surgery, Medical School, University of Pécs, between 2002 and 2004. Due to the exclusion criteria (diabetes mellitus, ischemic heart disease,high blood pressure, cirrhosis hepatis) 8 patients were ruled out of the study and the remaining 107 patients were asked to undergo screening of the following factors: number of thrombocites, bleeding time using the Ivy method, thrombin time, activated partial prothrombin time, prothrombin/ INR ratio, fibrinogen level. O f the 58 patients (54%) who accepted the invitation 28 (49%) presented with abnormal screening results. Isolated factor determination was recommended to all of them, however, only 19 patients (68%) turned up for the second screening. In 2 patients (9%) unknown coagulopathy was diagnosed (isolated factor VII underproduction in 1 patient and combined factor VII and XII underproduction in 1 patient). Three female patients presented with a surprising isolated factor IX overproduction which proned them to thrombosis: all 3 patiens had been on oral anticoncipients, two of them had been heavy smokers too. From this sudy several conclusions can be drawn for the practising otolaryngologist: 1. the universal preoperative hematological screening does not seem to be cost-effective; 2. in cases of children, especially if the family history and also both the preoperative history and detailed physical examination is suspicious (e.c. recurrent mild nasal bleedings!) hidden coagulopathy needs to be ruled out; 3. due to the fact that coagulopaties are inherited diseases, the diagnosis of a patient with a particular hidden coagulopathy can contribute to the exploration of further family members, 4- the vast majority of secondary post-tonsillectomy bleedings were observed after procedures which 14 FÜL-, ORR-, GÉGEGYÓGYÁSZAT 54(1), 2008had been carried out with „hot” techniques: bipolar forceps or bipolar scissors; 5. Ivy’s method is the recommended technique of examining the bleeding time: the result gained after sticking of a fingertip with a needle is unevaluable, incorrect and misleading.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés