2004 - 1.szám

A nazometria adaptálása magyar nyelvre és gyakorlati alkalmazása

Szerző(k): Hirschberg Jenő dr., Bók Szilvia, Juhász M árta dr., Trenovszki Zsuzsa, Votisky Péter dr.
Intézmény: Fővárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermekkórház Fül-, orr-, gégeosztály (főorvos: Votisky Péter dr.)
Lapszám: 50 ( 1 ) , 2004

ÖSSZEFOGLALÁS:

A nazométer a foniátriai diagnosztikában nemzetközileg elfogadott műszer, amely alkalmas a nazalitás mértékének objektív megállapítására. A műszer a teljes hangenergiának a szájon, illetve az orron át kiáramló hányadát elkülönülten méri beszéd közben. Az orrhangzósság mértékét az orrhangzóssági mutató vagy mért nazalitási index (nasalance score) jellemzi, amelyet a készülék számítógépes jelanalízis alapján a fonációval azonos időben képernyőn jelenít meg. 75 hibátlan beszédű és ép hallású személyen (30 gyermek, 45 felnőtt) végzett vizsgálataink első feladata volt a magyar nyelvre vonatkozó normatív nazalitási értékek meghatározása csoportbontások szerint. Olyan tesztanyag összeállítása volt a cél, amely alkalmas a kóros elváltozások észlelésére és súlyossági fokának meghatározására. Programunk lépései a következők: magánhangzók, réshangok, zárkezdésű szótagok, orális, nazális és vegyes hangzóösszetételű mondatok, folyamatos szövegek élettani nazalitási értékeinek megállapítása. A gyakorlatban leginkább alkalmazható rövid tesztek közül a nazális hangzókat nem tartalmazó „Zsuzsi kutyája ugat” mondat orrhangzóssági mutatójának középértéke 11-13% közötti értéknek bizonyult, a nazális mondat („A majom banánt enne”) mért nazalitása: 56-57%, míg a vegyes összetételű mondat („Jó napot kívánok!”) élettani indexe: 31-39%. Az értékeket a kor és a vizsgált személy beszédképzettsége befolyásolja: felnőttek nazalitási indexe magasabb, mint az 5-7 éves gyermekeké, és a beszéd szempontjából képzettek (logopédusok) nazális rezonanciája kifejezettebb, mint az „iskolázatlan fülűeké”. A nemnek nincs szignifikáns befolyása a nazalitás fokára, nőknél valamivel magasabb a nazalitási index. 36 felnőttel végzett auditív-perceptív vizsgálataink eredményei a mért nazalitással korreláltak, és így alátámasztották az eljárás alkalmazhatóságát különféle kóros elváltozások objektív megítélésében. Vizsgálatunk végső célja a nazométer hazai gyakorlatba történő bevezetése és alkalmazási lehetőségeinek bemutatása. A kóros elváltozásokra jellemző mért nazalitási értékeket dolgozatunk második részében ismertetjük.

SUMMARY

The nasometer is internationally accepted in phoniatric diagnostics. The instrument measures separately the oral and nasal proportion of the entire sound energy during speech. The degree of nasality is indicated by the nasalance score, which is vizualized on a screen with the help of simultaneous computerized analysis. The authors’ first task was to define the normative nasometric values adapted to Hungarian language by collecting data during investigations conducted with 75 subjects (30 children and 45 adults) with normal speech and hearing. The main goal of the study was to compile a test material which may be suitable for evaluating the severity of different pathological alterations. The steps of the investigation were the following: determination of the physiological nasalance scores of Hungarian vowels, spirants, syllables beginning with different consonants, oral, nasal and mixed sentences, and continuous texts as well. Most of the short texts were sentences used in everyday practice. The middle value of nasalance score using the oral sentence: „Zsuzsi kutyája ugat” (Zsuzsi's dog barks) was between 11-13%. The measured nasality of the nasal sentence: „A majom banánt enne” (The monkey would eat a banana) was between 56-57%, while the physiological score for a sentence containing mixed sounds („Jó napot kívánok!” = I wish you good day) proved to be between 31-39%. These scores were influenced by the subject's age and previous training in speech. Adults exhibited a higher nasalance score in comparison to that of children aged five to seven years. Those who had previously received training in speech (e.g. speech therapists) were able to show a greater expression of nasal resonance than those who were so-called „amateurs”. Gender, however, does not play a significant role in the subject's degree of nasality, although women may reach sometimes a somewhat higher nasalance score. The results attained through an auditive/perceptive examination involving 36 adults correlate with the measured nasalance and support that the nasometry can be used in objective evaluation of various speech disorders. The final goal of this study is the adaptation of the nasometry and its establishment into the Hungarian practice, and to demonstrate the various possibilities of this instrument as a diagnostic and therapeutic tool. Nasometric values for pathological cases will be published in the second part of our article.

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés