ÖSSZEFOGLALÁS:
A szerző egyénileg összeállított mérőeszközzel rhinorheomanometriás méréseket végzett 100 egészséges, szubjektív megítélés szerint jó orrlógzósű egyénen az orr normális légzési ellenállásának meghatározáséra. A mérés a szükséges közreműködés hiánya miatt 6 esetben meghiúsult. A 94 sikeres vizsgálatnál meghatározta az átlagos légzési számot, az átlagos percenkénti légzési térfogatot, az orrüreg két nyílása közötti légzési nyomáskülönbséget és az orrüregek ki- és belégzési ellenállását. Megállapította, hogy az átlagos belégzési ellenállás 250+3,06 Pa (liter/min)-2, míg az átlagos kilégzési ellenállás 150+2,4 Pa (liter/min)“2. A manometriás mérés előtt végzett orrtükrözéssel vizsgálta, hogy hány egyónnéláll fenn jelentős, az orrlógzést befolyásoló orrdeformitás. Ezen személyeknél mért orrellenállási értékek a többiekével összevetve magasabbak.
Examination of nasal respiration with rhinorheomanometry
SUMMARY
With an instrument constructed by the author rhinorheomanometrie measurements were carried out to determine the normal nasal respiratory resistance of 100 healthy persons whose nasal respiration was according to subjective consideration good. The measurement could not be performed in 6 cases owing to the lack of the necessary cooperation. In 94 successful examinations the average respiratory count, the average respiratory output, the respiratory pressure difference between the anterior and posterior opening of the nasal cavity and the expiratory and respiratory resistance of the nasal cavities were determined. The mean value of respiratory resistance was 250 ± 3,06 Pa (litre/min)-2, whereas that of the expiratory resistance was 150 ±2,4 Pa (litre/min)-2. The author determined by rhinoscopy before the manometric measurement the number of persons whose nasal respiration was influenced by significant nasal deformity. The values of nasal resistance were higher in these persons.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés