ÖSSZEFOGLALÁS:
A magyar beszédhallás meghatározásának tisztahang-audiometriás lehetőségét 1161 beszód-audiogram számítógépes feldolgozása alapján vizsgálta meg. Meghatározta különböző ismert (Fletcher, Bell Laboratórium, Fowler— Sabine, Japán Audiologiai Társaság) és 3 egyszerű számítási módszer várható értékét, szórását. Számos ezirányú véleménnyel ellentétben még a legjobb megközelítést adó Fowler—Sabine-féle vagy a Japán Audiologiai Társaság által ajánlott bonyolult számítás sem alkalmas a beszédhallás pontos becslésére a tisztahang-audiogramból. Garharttal (1946) Palvavol (1952) ellentétben nem talált kielégítő egyezést aránylag vízszintes lefutású tonális küszöbgörbék esetén sem. Vizsgálataival bizonyítja, hogy beszédhallás csak beszéd-audiomet- riával határozható meg. Tájékoztató becslésre pedig — az általánosan elterjedt Fletcher-féle (1929) vagy a könnyebb 500 és 1000 Hz-es küszöbértékek átlagának számítása helyett is sokkal egyszerűbb 1000 Hz-es érték egyedüli elfogadását, használatát ajánlja.
A new proposal for the estimation of the threshold for the understanding of speech from pure tone audiogram
SUMMARY
The possibility of the understanding of speech from pure tone audiogram in Hungary has been examined by the author on the basis of the computer working-up of 1161 speech audiograms. Still, the author has determined also the expectable value and the scattering of various known calculation methods (Fletcher, Bell Laboratory, Fowler— Sabine, Japonese Audiological Society), — as well as those of 3 simple calculation methods. In contrast with a number of opinions the author has found that even the Fowler—Sabine calculation — assuring the best approach — or the complicated calculation recommended by the the Japonese Audiological Society are not suitable for the exact estimation of the speech understanding from the pure tone audiogram. In contradistinction to Carhart (1946) and to Palva (1952) no satisfactory conformity has been found by the author even in the case of horizontal tonal threshold curves. On the basis of his examinations it has been established by the author that understanding of speech may be determined only by means of speech audiometry. For informative estimation — instead of the calculation of the mean values of the generally used Fletcher’s — or the simpler threshold values of 500 and 1000 Hz — the adoption and the use of the value of 1000 Hz is recommended by the author.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés