1965 - 1.szám

Otogen pyocyaneus sepsis

Szerző(k): AJKAY ZOLTÁN dr.
Intézmény: A Bajcsy-Zsilinszky Kórház (Budapest) Fül- orr- gégeosztálya (főorvos : Ajkay Zoltán dr.)
Lapszám: Fül-Orr-Gégegyógyászat 11. 88-90. 1965.

ÖSSZEFOGLALÁS:

Az antibiotikus korszak bennünket otológusokat is megtanított egy s másra. Megtanított arra, hogy bár az antibiotikumok birtokában egy eddig mindenek felett álló fegyver áll rendelkezésünkre bizonyos betegségek leküzdésében, de idővel rájöttünk, hogy e „csodafegyvernek” hátrányai is vannak, így felfigyeltünk arra, hogy egyes azelőtt típusosnak tartott kórképek ma, — az antibiotikus érában — atípusosan lépnek fel, fejlődnek ki és folynak le, többnyire lappangva és elmosódott jelleggel. Megtanultuk, hogy egyes baktériumtörzsek resistenssé válásával, a velük szemben hatékony antibiotikumok egy idő múlva hatástalanná válnak és tapasztaltuk azt is, hogy azelőtt ártalmatlannak tartott baktériumok, ma bizonyos helyeken és feltételek mellett pathogenné válnak. Ezek ismeretében kell felvenni a harcot az új képet mutató és gyógyszeresen egyre nehezebben befolyásolható betegségekkel szemben, több előrelátással és óvatossággal mint eddig.

 

A Case of Otogenous Sepsis Caused by B. Pyocyaneus

SUMMARY

The B. Pyocyaneus was known in the otological practice before the antibiotic era as one of the least virulent Gram negative bacteria. It was met chiefly in cases of inflammations of the external auditory meatus besides the pathogenic Staphylococcus aureus and, so to say, never appeared as a pathogenic organism in the cases of an acute otitis or mastoiditis. The described case is a good example of an infection caused by virulent Pyocyaneus leading to otogenous sepsis. Even the aimed neomycin and polymyxin treatment failed in fending off the complications and only the ligature of the jugularis and surgery proved to be succesful.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés