ÖSSZEFOGLALÁS:
ReháJc 1947-ben megjelent referátuma úgyszólván minden részében foglalkozik a homloküregbetegségekkel és azok therápiájával. Ebből a referátumból 13 évvel ezelőtt mindent megtudhatott a gyakorló orvos, ami az akkori szemlélet volt. A referátum azonban egy fiatal fül-orr-gégésznek olyan problémákat tár fel, amivel kapcsolatban ma nem tud érdemlegesen állást foglalni. Vegyük a referátum legnagyobb problémát okozó kérdését, a belső homlok - üregműtéteket. Milyen véleménnyel lehetünk erről a műtétről? Hiszen arról a néhány esetről, amit a mai időben végeznek még egy nagyobb intézetben is, lehet-e határozott véleményt mondani? A kevés eset alatt vajon azt kell értenünk, hogy alig-alig van már ilyen betegünk? Vagy megváltozott a betegség jellege? Ha igen, akkor nézzük, hogy mi ennek az oka.
Problems of Surgical Treatment of the Frontal Cavity.
SUMMARY
The character of frontal cavity management has greatly changed since antibiotics are used. Therefore it is necessary to re-examine the customary surgical methods used up till now. This bears relation particularly to inner frontal cavity surgeries which did not resolve the problems of more extended frontal sinus inflammations. This should be the point of view assumed concerning semi-radical surgery, when the disease gets non cured by conservative treatment. In such cases radical operations are the only satisfactory and effective intervention.
Therefore greater importance should be attached to conservative treatment at the right time. The author then describes a procedure of conservative treatment, i. e. frontal cavity puncturing which was scarcely used up till now in Hungary. The author considers it to be a useful and effective means of conservative management.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés