1957 - 1.szám

A laryngektomizáltak beszédéről

Szerző(k): KENESSEY LÁSZLÓ dr.
Intézmény: A Budapesti Orvostudományi Egyetem Fül—on—gégeklinikájának (igazgató : Varga Gyula dr. egyet, tanár) közleménye
Lapszám: Fül-Orr-Gégegyógyászat 3. 1957.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A gége műtéti eltávolításával megszűnik a hangadás, a beszéd megszokott, begyakorolt módja. A laryngektomia sok beteg számára nehezen megszokható lényeges változást idéz elő a légutak és az emésztőtraktus viszonyában. Műtét után a száj, garat, nyelőcső, gyomor a légutaktól különálló és teljesen elzárt csőszerű egységgé alakul, ahol a lenyelt, vagy szájon keresztül leszívott levegőnek csak egyetlen kitérő útja van, az orrgarat felé.
Pontos megfigyelések és vizsgálatok eredményeként tisztázódott a laryngektomizáltak beszédmechanizmusa, a pseudo(neo)glottis helye és új irányt vett e beszéd tanítási módszere.
Az első világháború után Stern vizsgálatai alapján úgy vélte, hogy jól beszélő betegei a gégenélküli beszédhez szükséges levegőt a gyomorban tartalékolják. Igen nagy szerepet tulajdonított a gyomorléghólyag nagyságának és változókészségének.

 

Speaking after laryngectomy.

SUMMARY

The laryngectomized patients of the clinic may, from a phoniatric point of view, be divided in four groups : 1. Patients speaking fluently by sucking, 2. interrupted speaking by sucking-deglutition, 3. speakingafter preparatory deglutition, 4. dumb patients. Laryngoscopic and roentgen examinations have shown that following conditions are needed for a fluent speech without larynx : 1. well developed, mobüe pseudo-(neo-) glottis, 2. high-seated (near the pseudoglottis), readily evacuating air-sac in the oesophagus, 3. large and readily changing air-bag in the stomach, 4. phonation independently of vital respiration.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés