1955 - 4.szám

A csecsemőkori otoantritisek pathomechanizmusához

Szerző(k): JAKABFI IMRE dr. és DÉVÉNYI ISTVÁN dr.
Intézmény: .1 Debreceni Orvostudományi Egyetem Fül-, Orr-, Gégeklinikájának (igazgató : Versár Gyula dr. egyet, tanár) és Kórbonctani Intézetének (igazgató: Endes Pongrác dr. egyet, tanár) közleménye
Lapszám: Fül-orr-gégegyógyászát 1955 IV.

ÖSSZEFOGLALÁS:

Közismert, hogy csecsemők boncolásakor feltűnő gyakran találnak gennyet, vagy nyákos-gennyes izzadmányt a középfül üregrendszerében. Aschoff (1, 2) egy éven aluli csecsemők boncolásakor 84,9%-ban talált pozitív fülleletet és kétségtelenül megállapította, hogy a nyákos, gennyes, vagy nyákos- gennyes váladék a dobüri nyálkahártya gyulladásának terméke.
Aschoff megállapításai ellenére egyes közlések még manapság is post- mortalis terméknek tartják ezeket az elváltozásokat ; ismét mások „csaknem physiologiás jelenségnek“, vagy a maranticus állapot következményének. Ezek a szerzők természetesen a leletek klinikai jelentőségét is tagadják.
Másik oldali túlzásként viszont, sok esetben a sectio alkalmával talált fülelváltozásokat teszik indokolatlanul felelőssé az általános tünetek kifejlődéséért, ill. a halál bekövetkezéséért.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés