Bevezetés
Mai nézetünk szerint az otitis media suppurativa chronica mind mesotympanalis, mind pedig cholesteatomás kórformájának modern kezelése a tympanoplastica. Ezzel - a szanációs fázist követően - rezgőképes novomembrant, légtartó középfül-üreg- rendszert és működőképes hangvezetőrendszert igyekszünk létrehozni.A mesotympanalis folyamatokban egyidejűleg, vagy külön ülésben végezzük el a hallócsontláncolat rekonstrukcióját. Középfül-cholesteatomáknál célszerűen, előre eltervezetten kétszakaszos műtétet igyekszünk végezni, illetve ezt javasoljuk. Az első szakasz célja az expanzíve növekvő és így szövődmények veszélyével fenyegető száraz, vagy inficiált cholesteatoma eliminálása, ép novomembrán, légtartó dobüreg kialakítása. A tervezett második szakasz a revíziót (van-e reziduális cholesteatoma?), valamint a szükség szerint felmerülő hallócsontláncolati rekonstrukciót célozza.Mindkét krónikus otitises kórformánál a cél: száraz, lehetőleg „uszodaképes" fül elérése, a hallás javítása, vagy legalább megőrzése, a krónikus gennyedés, vagy cholesteatoma eliminálása, ezzel egyben a belsőfül idegelemeinek védelme ezen noxák további hatásától, valamint a recidív folyamatok lehetőség szerinti kivédése.A középfül-cholesteatomák esetében két fő műtéti típus terjedt el. A zárt technika (canal wall-up tympanomastoidectomy, CWU TM), amelynek során a hátsó, csontos hallójáratfalat megtartva, a normálishoz hasonló anatómiai viszonyokat igyekszünk létrehozni („uszodaképes fül”, „swim-proof” ear). A másik verzió a nyitott technika (canal wall-down tympanomastoidectomy, CWD TM), amelynek során a hátsó csontos hallójáratfalat elvesszük és a mastoideális térség a hallójárat felé nyitott marad, így fülvizsgálat során az elszarusodó laphámmal bélelt mastoid üreg jól áttekinthető. A szerző az utóbbi években többek által preferált obiiterációs technikákat és az úgynevezett „cartilage” tympanoplasticát nem alkalmazza.Az elérhető eredmények hosszú távú fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a maradék, vagy teljes középfül üregrendszer ventillációjának biztosítása, lehetőleg az automatikus fülkürtmű- ködés fenntartásával. Amennyiben ez nem lehetséges, ventilláci- ós tubus (grommet) behelyezésével, hogy a megfelelő középfülnyomásról gondoskodjunk.Gyermekkorban a gyakori felső légúti hurutok miatt, a középfül atmoszférikus nyomású légtartalmának állandó biztosítása még hangsúlyozottabban felmerülő feladat. Különösen nehezítik a helyzetet az olyan craniofacialis anomáliák, amelyekben a fülkürt nyitómechanizmusa direkt érintett. Ennek legpregnánsabban megnyilvánuló esetei a szájpadhasadékok különböző formái, illetve a velopharyngealis inszufficienciával járó kórképek
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés