2011 - 1.szám

Hangréstágító műtétek hatásosságának vizsgálata cadaver gégéken morphometriás módszerrel L A hátsó commissura konfigurációjának változása

Szerző(k): Sztanó Balázs, Szakács László, Smehák György, Madani Shahram, Jóri József, Rovó László
Intézmény: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika (Igazgató: Jórí József dr„ egyetemi tanár)
Lapszám: 57(2), 2011

ÖSSZEFOGLALÁS:

Bevezetés: Klinikánkon az elmúlt 10 évben új endoszkópos műtéti megoldást vezettünk be a hátsó commissura hegesedés kezelésére, mely a hegesedés megszüntetését követően végzett kétoldali kannaporc la- teropexián alapul. A beavatkozás és a korábbi műtéttech- nikai eljárások objektív összehasonlítása érdekében cadaver gégéken vizsgáltuk a különböző öltéstechnikákkal elérhető konfiguráció-változásokat a hátsó commissura területén.
Módszer: A méréseket 100 cadaver gégén (50 férfi, 50 női) végeztük. Az egy-egy gégén végzett különböző öltéstechnikák alkalmazása (klasszikus hangszalag laterofixatio (VCL) egy és két hurokkal, endoszkópos arytenoid latero- pexia (EAL), Schobel-műtét) után a műtét sikere szempontjából fontos paramétereket digitális képelemző méréstechnikával értékeltük. Második lépésben értékeltük az arytenoidectomia és a transzverzális chordotomia (TC) várható eredményeit az előző módszerekkel összevetve. Eredmény: A cadaver álláshoz képest valamennyi fonalhu- rokra épülő módszer szignifikánsan előnyösebb helyzetet biztosít a hátsó commissura területén, azonban a legjobb eredményt az EAL és a Schobel-technika után kaptuk. A VCL-nél nincs lényeges különbség az egy, illetve két öltés használata során. A Schobel-technika és az EAL minden esetben kedvezőbb paramétereket biztosított. TC során érdemi konfigurációváltozást nem találtunk, a kannaporc teljes eltávolítása azonban a hátsó commissura azonnali jelentős tágításához vezet.
Megbeszélés: Cadaver gégéken végzett vizsgálataink alátámasztják, hogy a kannaporc belégzési helyzethez közeli rögzitése biztosítja legtágabb, műtéttechnikai szempontból a legelőnyösebb helyzetet a hátsó commissura területén. Az arytenoidectomia szintén a hátsó commissura jelentős kitágítását eredményezi, azonban ebben az esetben számolni kell élőben az eljárásból adódó funkcionális veszteséggel.

Summary:

Introduction: Posterior glottic stenosis (PCS) may cause more or less severe dyspnoe. One of the treatment options is lateralization of the fixed vocal folds after proper mobilization. Considering our clinical experiences the arytenoid lateropexy provide the best results (The vocal folds are fixed by sutures into their most abducted position). To confirm these clinical observations this morphometric study was performed in 100 cadaver larynges (50 male, 50 female) to find the ideal position for the laterali- zing suture loop.
Method: Four different suture glottis widening operations were analyzed and the most important parameters of the posterior commissure were assessed by digital image analyzer program. The distance between the vocal process of the lateralized vocal fold and the midline and the angle in the posterior commissure between vocal process - posterior commissure line and midline were measured.
Results: All analyzed procedures provided a significant improvement in the posterior commissure. The endoscopic arytenoid lateropexy (EAL) seemed to be more effective, than classic vocal cord laterofixation (VCL), its results were comparable to the external Schobel’s method. Conclusion: Our morphometric study proved that arytenoid lateropexy provided more space in the posterior glottic area than simple laterofixation of the vocal fold.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés