ÖSSZEFOGLALÁS:
Rhinitis allergicában a gyógyszeres terápia objektív megítélésére már évek óta szórványosan használják az orrüreg geometriájának meghatározását akusztikus rhinometriával (ARM). Megvizsgáltuk, hogy milyen korreláció van az orrlégzés szubjektív érzete és az orrüreg geometriája között rhinitis allergicában, mivel az ezzel kapcsolatos irodalmi adatok nem egységesek. 38 orrdugulásos, aktív szezonális rhinitis allergicás felnőttön végeztünk ARM-ás méréseket az orrnyálkahártya maximális lohasztása előtt és után. A lohasz- tás előtt és után a betegek egy képzeletbeli skálán értékelték orrlégzésüket (VAS, 0-10). Statisztikailag szignifikáns korrelációt csak akkor kaptunk, ha a betegeket az orrdugulásuk súlyossága szerint csoportosítottuk. Súlyos orrdugulásban (VAS>6) a szubjektív érzettel jól korreláltak az orrüreg középső harmadát magában foglaló egyoldali és kétoldali térfogati értékek, és a teljes orrüreg legszűkebb keresztmetszete. Ugyancsak ebben a betegcsoportban volt szignifikáns összefüggés az ARM-ás paramétereknek a nyálkahártya lohasztás hatására bekövetkező százalékos változása és az érzet változása között. Enyhe, vagy közepesen súlyos orrdugulásban az érzettel jól korreláló ARM-ás értéket nem találtunk. Eredményeink alapján az ARM-ás paraméterek abszolút értékei, és azok lohasztás hatására bekövetkező százalékos változásai egyaránt informatívak lehetnek súlyos orrdugulással járó rhinitis allergicában az orrdugulás megszüntetését célzó gyógyszerek hatékonyságának objektivizálására.
SUMMARY
Determination of the geometry of the nasal cavity by acoustic rhinometry (ARM) has for some time been sporadically used for the objective evaluation of pharmacotherapy in allergic rhinitis. As the pertinent data in the literature are not consistent, we set out to study the correlation between the subjective assessment of nasal patency and the geometry of the nasal cavity in allergic rhinitis. ARM measurements were performed on 38 adults with active allergic rhinitis who experienced nasal congestion, before and after maximum decongestion of the nasal mucosa. Before and after decongestion, the patients assessed their nasal patency on a visual analogue scale (VAS, 0-10). A statistically significant correlation was obtained only when the patients were grouped on the basis of the severity of their nasal congestion. In cases with a severe nasal congestion (VAS>6), the subjective assessment of nasal patency was closely correlated with the unilateral and bilateral volume parameters, including the volume of the middle third of the nasal cavity, and the total minimum cross-sectional area
It was also the group with severe nasal congestion where significant correlations were found between the percentile changes of the acoustic rhinometric parameters, brought about by decongestion of their nasal mucosa, and the change of subjective sensation of their nasal patency. ARM values measured in patients with a slight to moderate nasal congestion were never found to correlate closely with the subjective scores. On the basis of our results, the absolute values of ARM parameters, as well as their percentile changes, brought about by decongestion, can be used for an objective assessment of the effectivity of medication aimed at the elimination of nasal congestion.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés