1989 - 2.szám

A stapediusreflex viselkedésének prognosztikai jelentősége Bell-bénulásban

Szerző(k): SZÉKELY LÁSZLÓ dr. JÖRI JÓZSEF dr.
Intézmény: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Fül-orr-gégeklinika (igazgató: Czigner Jenő dr., egyetemi tanár)
Lapszám: 35. ÉVFOLYAM 1989. 2.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A szerzők 219 Bell-bénulásban szenvedő beteg stapediusreflex vizsgálatával szerzett tapasztalataikat ismertetik. A reflexműködés követése értékes adatokat szolgáltathat a prognózis felállításához. Ha a reflex kiváltható, a kórjóslat egyértelműen jó, ezzel szemben a reflexműködés hiánya önmagában nem jelent rossz prognózist. Totális degeneráció esetén a stapediusreflex visszatérése a regeneráció jeleként értékelhető; ezt követően 3—8 héttel várható az akaratlagos mozgások megjelenése.

 

significance of the behaviour of the stapedius reflex in Bell’s palsy.

SUMMARY

The authors describe their observations made with the tapedius reflex examination of 219 patients suffering from Bell’s palsy. The follow-up of the reflex function may furnish valuable data on establishing the prognosis. If the reflex is not abolished the prognosis is definitely favourable whereas the lack of the reflex function does not mean in itself a bad prognosis. In case of total degeneration the return of the stapedius reflex may be considered as the sign of regeneration, the appearance of the voluntary movements may be expected 3—8 weeks thereafter.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés