ÖSSZEFOGLALÁS:
A szervezet működésére vonatkozó kérdések között, a hangképzés folyamata, ill. mechanikája már régen felkeltette a kutatók érdeklődését. Johannes Müller „myoelasticus elmélete” már egy évszázados.
A nagyrészt ma is helytálló elképzeléshez hasonlóan, a hangképzést, a glottis rythmicus kinyílásának és záródásának tulajdonították, mely a subglotticus légnyomás hatására és a hangszalagok elasticitása következtében jön létre (Ewald). E fhnctiólioz a tényleges aktív erőt a légáram biztosítja, mely a hangszalagok rezgőmozgását szabályozza. A hangerő és a hangmagasság tehát azon két fizikai tényező kompenzációjának eredménye, melyet egyrészt a tüdőkből áramló levegő nyomása, másrészt a hangszalagok tömege, feszülése (rugalmassága), és hossza hoz létre.
Általánosan elfogadott nézet szerint, a pbonatiót létrehozó hangszalagrezgés esetében úgynevezett „öngerjesztett” rezgésekről van szó, azaz „egy rezgőrendszer, egy energiaforrásból származó és pótlódó energiát szabályoz, ez az energia viszont, a rendszer rezgését biztosítja” (Berendes).
The Present State of the Theory of Phonation.
SUMMARY
According to the musculo-elactisal theory the vibration process of the vocal cords should be considered as an aerodynamic phenomenon and a result of the formation of vibration-frequency resp. of note-pitch and of the setting resp. straining of the vocal cords. The neuro-muscular theory ascribes the vibration of the vocal cords and the regulation of the vibration-frequency to mono- and polyphasic nervous impulses arriving from the direction of the central nervous system giving rise to the formation of synchronous, clonic, thyreo- and aravocal contraction of the muscular fibres. The vibration of the vocal cords is the result solely of these contractions of the muscular fibres. Thus the air current plays no part in the formation of vibration frequency.
A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés