1958 - 1.szám

A bódítás (Rausch) kérdése*

Szerző(k): KALLAY FERENC dr.
Intézmény: A Fővárosi Tanács Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet Fül-orr-gégeosztályának (Főorvos: Kallay Ferenc dr.) közleménye
Lapszám: Fül-Orr-Gégegyógyászat 4. 1958.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A gégészeti gyakorlatban sokszor van szükség rövid bódításra, elsősorban a gyermekkorban gyakori tonsillectomia és adenotomia kapcsán, amelyeket a legtöbb szerző bódításban szokott elvégezni. Erre általában a chloraethyll szoktuk használni. Régebben chloroí'ormmal is hódítottak, sőt azt hosszabb narkózisra is kiterjedten alkalmazták, azonban annyi haláleset fordult elő, hogy lassan elhagyták, úgyhogy narkózis céljaira most már chloroformot nem is lehet kapni. A chloroformról írja Hültl (1): „Szeszélyeiben kiszámíthatatlan, vagy mondjuk úgy, hogy a szervezet szeszélyeivel szemben kiszámíthatatlan a chloroform.“ Minthogy a chloraethylbódítás kapcsán is előfordulnak halálesetek, azt hiszem ez a megállapítás a chloraethylre is érvényes és ha ezt a modern anaesthesiologiai szemléletében vizsgáljuk, akkor felvetődik a kérdés, hogy szabad-e egyáltalán ezt a narkotikumot bódításra továbbra is használni, amelyről a hivatalos gyógyszertan azt írja : Kényelmes, kedvelt, de alapjában véve veszélyes szer.“

 

Otogenic Meningitis Recurring Seven Times.

SUMMARY

In a patient the otogenic meningitis recurred seven times. The persisting primary focus was a cholesteatoma extending in the depth along the petrous hone. Before the advent of antibiotic therapy there was hardly any possibility of such a series of recurrences because the patient succumbed to the first meningitis or its first recurrence. Final cure of recurring meningitis is rarely possible without dangerous operation. The patient of the author has been restored by an operation exposing also the internal meatus, and intense antibiotic treatment.

 

A teljes tartalom elolvasásához bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés